Édesapám jó szemű, ügyes kezű kőműves mester volt. Már gyerekként nagyon büszke

voltam rá,látva a sok házat, ami a keze alatt született.

Az ÉPÍTÉS számomra természetes érzéssé vált, mindig is ebben a témában gondolkodtam.

Gyerekként házakat terveztem és gondolatban fel is építettem őket.

A "Vedreses"középiskolai tanítómesterem, Firbás Zoli Bácsi elkápráztatott és kitágította a

világot előttem. Komoly szerepe volt benne, hogy pár év múlva építőmérnökké váltam.

Az első gyakorlati évek főleg kivitelezéssel teltek. Volt ebben komoly ipari épület, családi ház

és közműépítés is.

Egy éles fordulat következtében visszakerültem a középiskolámba, a tanári asztal tábla felöli

oldalára. Az építész palánták szakmai képzésében volt szerencsém jó néhány éven keresztül

részt venni.

Újabb fordulat után már vízi közmű üzemeltetéssel foglalkoztam.

Ettől a területtől egy saját projekt, egy vendégház kivitelezése kedvéért váltam meg. Ennek

elkészülte után ismét új terület felé fordultam. jelenleg az épületenergetika és megújuló

energiák hasznosítása témakörrel foglalkozom.

Visszatekintve az elmúlt több mint két évtizedre öröm számomra, hogy volt lehetőségem

több területen tevékenykedni, építőmérnökként is sok évet az építészet területén dolgozni.

Az ÉPÍTŐ emberek nyomán a környezetünk századokra meghatározottá válik Legtöbbször jó

példát látunk de sajnos néha szerencsétlen művekkel is találkozhatunk.

Számomra fontos az emberközpontúság, a funkcionalitás. Az épületek adjanak

biztonságérzetet, biztosítsanak kellemes környezetet. Meghatározók legyenek a természetes

anyagok és szervesen kapcsolódjanak a környezetükhöz.

A "Kuckó"-s foglalkozások egy kis nosztalgiával is fűszerezetten jelentenek nagy kalandot. Jó

érzés újra "tanárúr"-ként egy nagyon szép világba bevezetni az IFJÚ TITÁNOKAT.

Kardos Imre