Wesselényi Népfőiskola

Mindig mindenből a legjobbat



Fejedelmi nyakassággal legföljebb udvari bolondunknak kiáltottuk volna ki, aki harminc évvel ezelőtt azt merte volna jövendölni, hogy együtt leszünk mi még most is. Talán nem nyakaznak le érte, ha azt mondom, hasonló kitartással ennyi ideig egyetlen népművelési alakulat se működik szép hazánkban. Megtoldhatom azzal is, minden önteltség nélkül, hogy Zsombót a Wesselényi iskolában működő népfőiskola tette föl a kultúra térképére.
Köszönhető ez elsősorban azoknak a tanítóknak, köztük az utolsónak itt működő Kovács Álmosnak és feleségének, akik holtig tartó kíváncsiságot ültettek el tanulóikban, hiszen azok járnak ide leginkább most is, akik kisdiákként itt szedték magukba a tudomány alapjait. Talán annak is, hogy a fölnőttnevelés szinte sziklába faragott néhány tételét sikerült átlépnünk mindjárt az elején. Alapelvként mondtuk ki, elérhető körből a legkikalapáltabb fejű embereket hívjuk meg előadónak. Tudósokat, professzorokat, a világban is ismert kutatókat. Megtoldottuk azzal, tanyára mindig mindenből a legjobbakat szabad hoznunk, ha el akarjuk érni, hogy a szellemi elmaradottsággal vádolt sokaság fölzárkózzon a huszadik, később pedig a huszonegyedik század színvonalára. Hallhattuk is mindjárt: tudósokat, tanyára? Időközben, ahogy a tóba dobott kő nyomán körkörösen terjednek a hullámok, jöttek hallgatók Forráskútról, Zákányszékről, Bordányból, Sándorfalváról, Szatymazról, Dorozsmáról és Szegedről is. Mai szóhasználattal akár kistérségi népfőiskolának is mondhatjuk magunkat.
Harmadik évtizedünket zárjuk a mostani évaddal, de reméljük, tovább is léphetünk még. Ahogy tervezetünkből kitűnik, változatlanul hétfő az igazi napunk, de igen sokszor a pénteket is igénybe kell vennünk. Barátságátömlesztő népfőiskolának is mondjuk, a szervezők barátaik közül válogatnak, és barátaikhoz hívják őket, mi-közben egymásnak is barátai lesznek. Gondoljunk csak bele: a tudós és a tanyai ember barátkozni tud egymással! Az egymást faló huszonegyedik században is.


 

Horváth Dezső
 


 Előadás változás!!!!   2023. december 18. hétfőn

"Karikó Kati útja a Nobel-díjhoz"

Több tucatnyi kórokozó igyekszik megtelepedni testünkben, hogy kárunkra éljen belőlünk. Érthető, hogy a szervezetünk ellenáll, védekezik. Milyen megoldásokkal védi az emberiség magát a kórokozók ellen? Mi annak a legmodernebb módszernek a lényege, és haszna amelyet Karikó Katalin dolgozott ki? Miért jutalmazták munkáját Nobel-díjjal 2023-ban? Szabad János az itt megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat gyűjtötte csokorba, és nyújtja át érdeklő hallgatóinak.

Előadó: Dr. Szabad János