2011. március 11-én este 18 órától a József Attila Közösségi Ház vendége Szörényi Levente Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző lesz. A művész, énekes gitárosa volt a legendás ILLÉS és FONOGRÁF zenekaroknak, társszerzője többek között az ISTVÁN, A KIRÁLY c. rockoperának. A videó bejátszásokkal színesített beszélgetésre minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan! TUDJON MEG TÖBBET SZÖRÉNYI LEVENTÉRŐL, ÉS KATTINTSON A TOVÁBB GOMBRA!

SZÖRÉNYI LEVENTE

szül: 1945. Gmunden - zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, író, őstörténet-kutató, borász Erkel-, Huszka- és Kossuth-díjas művész.

A Mediterrán, a Balassa, a Bajtala, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. Több tucat sikeralbum társszerzője, előadója.

Elévülhetetlen érdeme (érdemük) a magyar nyelvű könnyűzene újbóli megszerettetése a közönséggel. (Közismert tény: Az elnyomás ideje alatt a fiatalok között, a „slágercéh” hazug szentimentális dalai helyett a külföldi dalok feldolgozásai voltak a „menők”…) Koncz Zsuzsa 1966-os Rohan az idő című kislemeze az új időszámítás kezdete volt a hazai könnyűzenében. (Sajnos párhuzamosan a zenei környezetszennyezés és az igénytelenség azóta is létezik.) A szerzőpáros: Szörényi Levente – S. Nagy István.

Fontosabb albumok: Ezek a fiatalok (1967), Nehéz az út (1969), Illések és pofonok (1969), Human Rights (1971), Add a kezed (1972), Ne sírjatok lányok (1973), Fonográf (1974), Na mi újság Wágner úr? (1975), FG-4 (1976), Edison Fonográf Album (1977), Útközben (1978), A Koncert (1981), Jelenkor (1984), A búcsú (1985).

Az 1968-as táncdalfesztivált az „Amikor én még kissrác voltam” című szerzeménye nyerte meg. Illés Lajossal és a Tolcsvay fivérek zenekarával együtt, nevéhez fűződik a Kárpát-medence népzenéjének és a modern beat / rock zenének a házasítása. Ezáltal sokat köszönhet a munkásságnak a népzene népszerűsítésének ügye.

Együtt dolgozott a hasonló felfogásban alkotó Kormorán zenekarral is. Kőműves Kelemen rockballada (1982). Bátyja, Szörényi Szabolcs a zenekari időkben basszusgitáron kísérte. (Szabolcs később zenei rendezőként, hangmérnökként támogatta a zeneműveket.)

Több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét. Néhány szerző: Petőfi Sándor, József Attila, Arany János, Weöres Sándor, Wass Albert.

Számos színházi produkció, színpadi mű zeneszerzője, szerzője. Kiemelkedő művei: István, a király (1983), Fehér Anna (1988), Atilla – Isten kardja (1993), Veled, Uram! (2000).

Több első-vonalbeli szólistával készített felvételeket: Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Kovács Kati, Sebestyén Márta, Rost Andrea.

Szólóalbumai évtizedek múltán is tartós sikerek. Jelentős szólólemezei: Utazás (1973), Hazatérés (1980), Végtelen úton... (1986).

Egy fiúgyermek, Szörényi Örs apja. (Örs maga is zenész, dobosként több Fonográf és Illés koncert résztvevője volt.)

Író. Eddig két kötete jelent meg: Az eltűnt Ősbuda nyomában 1996. (Őstörténet-kutatási műve.) De ki adja vissza a hitünket?! 2005. (Válogatott nyilatkozatai, beszédei, írásai.)

Számos film zeneszerzője. Legismertebb filmzenéi: Ezek a fiatalok (1967), Eltávozott nap (1968), Extázis 7-10-ig (1969), Holdudvar (1969), Bűbájosok (1969), Szép lányok ne sírjatok (1971), Petőfi 73 (1973), Szabad lélegzet (1973), A kenguru (1976).

Aranyérmes borász. (Balaton-felvidéki olaszrizling 1999)

Színpadi műveit élvonalbeli művészek adják elő. Sokak számára a Szörényi-művekben való szerep adta a kiugrási lehetőséget, az országos ismertséget, a későbbi karrier lehetőségét.

Néhány szereplő a Szörényi-művek előadói közül, a teljesség igénye nélkül: Vikidál Gyula, Varga Miklós, Deak Bill Gyula, Nagy Feró, Sebestyén Márta, Balázs Péter, Victor Máté, Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Sörös Sándor, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Kaszás Attila, Páger Antal, Szakácsi Sándor, Rátóti Zoltán, Götz Anna, Bubik István, Rubold Ödön, Kalapács József, Rudán Joe, Kovács Kati, Kováts Kriszta, Jegercsik Csaba, Makrai Pál, Pápai Erika, Tóth Sándor, Csomor Csilla, Ráczkevei Anna, Agárdi Gábor, Dörner György, Huszár László, Homonyik Sándor, Mihály Győző, Auksz Éva, Izsóf Vilmos, Császár Angéla, Botár Endre, Gazdag Tibor, Pápai Erika, Németh Attila, Gurbán János, Csengeri Attila, Feke Pál, Gerdesits Ferenc, Földes Tamás, Ivanics Attila, Kovács Ágnes Anna, Novák Péter...

Dalait olyan élvonalbeli szövegírók munkája teszi teljessé, mint S. Nagy István, Bródy János, Adamis Anna vagy Lezsák Sándor. Maga is kiváló szövegíró. Például: Végtelen úton... (1986)

A kezdeti idők dalai a fiatalság különféle életérzéseit fogalmazták meg. Később az idő múlásával egyre több erkölcsi, világnézeti, és hitkérdést feszegetetek a dalok.

(„Ágyú szólt hej, s egy háborúra kész az ország / Igazság hej, hát nincs ki hallaná a hangját / Hódító, rabló katonának én nem állok / Testvérim gyilkosává én sohase válok”)

A kamaszévek multával előkerültek a felnőtt-témák. Egzisztenciális kérdések. A családi élet különböző fázisai, örömei, problémái. A munka becsülete, a „szorgalmas nappalok”. A felelősség, az összetartozás, a kitartás erényei.

(„Éltünk mi már nehéz időt / És mégis itt vagyunk / Volt már nekünk elég bajunk / De tartottuk magunk / Bármit hoz el a jövő nekünk / Mi összetartozunk / Lesz még időnk, derűs napunk / És lesz még bánatunk”)

„A korlát láncainak dől a csillagász...” A kommunista idők cenzúrája miatt „jelbeszédben”, a sorok között üzentek a közönség erre fogékony rétegének.

(„Figyeld meg Földünk telített légkörét / a feloldhatatlan ellentéteket / Jegyezd fel a nemesgázok fajsúlyát / s az elvegyültek között a részarányt”)

Színpadi műveiben főként a magyarság sorskérdéseit feszegeti. A külső körülményeket, a belső széthúzást, a hatalmi harcokat, az önérdeket szemben a közérdekkel, a megosztottságot, a  „kétféle magyar igazságot”..., nem ritkán finom aktuál-politikai áthallásokkal. Persze erről nem csak a nagy művekben esik szó, hanem a rövidebb, könnyűzenei dalok szövegében is.

(„A hazai munkás viszonyaink / Edisont komolyan érdekelték / S miért a tömeges kivándorlás / Fodor úrral ezt is megbeszélték / Edison úgy vélte nagy veszteség / hogy ilyen szép és haladó ország / nem biztosítja mindenkinek / a társadalmilag hasznos munkát”)

Megszólaltja a hit kérdéseit is. Mind a keresztény, mind a pogány vallások szereplőit, nézeteit: a maguk szemszögéből.

(„Óh, Istenem, segíts rajtunk / nyújts vigaszt a szenvedőknek / Tartsd a gonoszt távol tőlünk / bocsáss meg a vétkezőknek / Légy az igaz, megértő Isten / hisz végtelen a bölcsességed / Hozz mireánk békességet / népeinknek világosságot”)

Ezen oldal nem kíván állást foglalni az üzenetek tekintetében. Se pro, se kontra. A közönség bölcsességére (vagy ostobaságára) bízza a dalok és a színpadi művek értékelését.