Bemutatkozás
Jövőkép, küldetés nyilatkozat
A József Attila Közösségi Ház és Könyvtár olyan közösségi tér, mely Zsombó közművelődési feladatait látja el a lakosság önszervező erejének növekedése, a hagyományápolás, a közösségi élet fellendítése és a minőségi kulturális programok megvalósítása érdekében.
Fő tevékenysége a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek és hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, mindenki igényeinek megfelelő rendezvények szervezése, az olvasási igények kielégítése, az információhoz való hozzájutás lehetővé tétele. Emellett teret biztosítunk kluboknak, szakköröknek, képző- és iparművészeti tárlatoknak, rendhagyó óráknak, irodalmi és ismeretterjesztő előadásoknak, valamint lehetőséget biztosítunk a civil szervezetek működésének, az együttműködéseknek.
Célunk, Zsombó nagyközség minden korosztálya számára elérhető kulturális és közművelődési szolgáltatások biztosítása a változó társadalmi körülményekhez és igényekhez igazodóan. Előmozdítjuk a társadalmi reintegrációt különösen a fiatal felnőttekre és a családokra tekintettel. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak megőrzése, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, a sajátos helyi kultúra gazdagítása a feladatunk.
Intézményünk küldetése vonatkozik arra is, hogy az éves rendezvények a látogatók számára élményt, közösségi együttlétet, új ismereteket adjanak, nem célként, hanem eszközként szolgálnak arra, hogy a közművelődési munka „mindennap értéket adunk” szlogenje teljesüljön, hozzájárulva az itt élők életminőségének javításához, szabadidejük hasznos eltöltéséhez.
„A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. (...) A kultúra éppen úgy egyedi, mint az emberi személyiség.”
/Csányi Vilmos/
Zsombó oktatási és művelődési története a XX. század elején kezdődött. Szervezői a katolikus egyház és a tanyai iskolák tanítói voltak. A tanyai gazdálkodás és életmód létrehozta a jellegzetes művelődési formákat: így működött itt Gazdakör, mely a rendszeres társasági összejövetelek színtereivé vált. Felolvasóesteket tartottak, de a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen szakmai továbbképzések is szerveztek. Az ifjúsági szervezetek közül a KALOT és a KALÁSZ mozgalom bontakozott ki a két világháború között.
Zsombó 1950-ig Dorozsma településhez tartozott, ahol a népfőiskolai mozgalomnak is hagyománya volt a két világháború között. A korábban működő kulturális körök, népfőiskolák, a tanyai iskolák társadalmi és szellemi kisugárzását őrizte meg a Kertbarát Kör, később a Wesselényi Népfőiskola, amely az ország legrégebb óta (2008-ban a 27. tanévét kezdi) folyamatosan működő népfőiskolája.
1968-ban épült fel a község központjában található művelődési ház, amelyet 1984-ben egy újabb klubszobával, valamint egyéb kiszolgáló helyiségekkel bővítettek. A Ház azóta is helyet ad az amatőr művészeti közösségeknek, kluboknak, településszintű kulturális és közéleti rendezvényeknek.
A zsombói kultúra egésze azonban nem azonos csak a Közösségi Házzal, vagy az épületben található Könyvtárral, s nem lehet azonos önmagában a Népfőiskolával sem. A helyi kultúra valójában mindezeket jelenti, de a lényeg az emberekben rejlik, az itt élő emberek egymáshoz kapcsolásában, szervezők és befogadók egymást megbecsülő közösségében. A kultúra tehát „Mindnyájunk ügye” – mondhatnánk Bibó meghatározása alapján: mindannyiunkké – és legfőképpen összehangolt cselekvéseinké.
Köszönöm, hogy meglátogatott Bennünket itt a weboldalunkon, kérem, tegye meg ezt személyesen is, és legyen vendége a zsombói Közösségi Háznak!
